Hollandia a XVII. században


 
  A XVII. század Hollandia nagy százada volt. A lakosság létszáma folyamatosan növekedett, ez köszönhető volt az életkörülmények folyamatos javulásának és a bevándorlók áradatának is.
Melyek voltak azok a tényezők, amelyek ilyen vonzóvá tették ezt a kis országot sokak számára?
Az itt élők a protestáns etikának megfelelő szemlélete és vállalkozó kedve Európa egyik vezető gazdasági hatalmává tette Hollandiát. Páratlan eredményeiket szerte a kontinensen csodálták és irigyelték. A földek szűkössége miatt a földművelés technikai színvonalát állandóan emelni kényszerültek, ez azonban egyedülálló, intenzív mezőgazdaságot eredményezett: bevezették a vetésforgót, elterjedt a trágyázás, istállózás, öntözés. 1636-ban itt használták először a cséplőgépet, tehát megindult a gépek használata a mezőgazdaságban. Sorra épültek a csatornák, melyeken a szél energiáját felhasználva vezették a tengerszint alatt fekvő területekről a vizet. Nagy hangsúlyt fektettek a munkaigényes zöldség- és gyümölcstermelésre. így Hollandia vidéki és városi területei között egészen kis különbség volt tapasztalható, ami lakói életszínvonalát és megbecsültségét illeti.

Mindezeken kívül a hollandus nemzet a világtengereket is meghódította. Értékes fűszerekkel, mint a bors vagy a szerecsendió, rizzsel és teával látták el Európát.

Ebben az időben ez a polgári Hollandia volt a kontinens pénzügyi központja, ők alapították meg a modern tőzsdét is. És sorolhatnánk még a szellemi élet vívmányait...

A polderek és gesztek országa ekkor nyüzsgő, fejlődő és egzotikus lehetett egy töröktől és némettől szenvedő vidékies Magyarországról érkező utazó számára.