Kéziratban fennmaradt művei


 
  Szinnyei és Zoványi lexikonai Apáti több kéziratos művéről tudnak, holott az úgy látszik, végleg elveszett Utilitas pathematum animorum kivételével csaknem valamennyi Apáti-írás egy máig fennmaradt kis 8-ad alakú jegyzetgyűjtő könyvben található a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának kézirattárában R. 617. sz alatt. Ugyanitt őrzik Apáti albumát (emlékkönyvét) is (R. 689.).
Az Utilitas Pathematum Animorum (A lelkiállapotok haszna) c. Descartes szellemében kidolgozott és Amszterdamban már nyomdakész műnek kiadását szerzőnknek szülőföldjére való korai hazatérése akadályozta meg. Maga Apáti Kolozsvárott 1716-ban, nyolcadrét alakban kiadott Vigasztaló Levelében, a 111. oldalon ezekkel a panaszos szavakkal mutat rá, milyen kedvezően nyilatkozott róla Poiret Péter, a híres bölcselő: O! vajha Utilitas Pathementum animorum a Vita triumphans Civilisnek utána eredhet vala, mellyet még Académiákban elvégeztem, kit látván a- maz hallhatatlan emlékezetű Poiret Péter Uram, és sokszor olvasván mond: senki sem tett ilyesmit a kartéziánusok közül? Hozzá is fognak vala nyomtatásához, ha a' Magyar Bibliákkal nem kéntelenítettem vala az bajos Hazára le-indulni, meg-látá abban mondom a' Világ hozzád való Jonatháni szerelmemet.
Az R.617. sz. kézirat (Apáti Miklós kéziratos Naplójegyzetei) ma 153 levélből áll. A lapok 295-ig Apáti kezével vannak számozva, minthogy azonban a 295. lapszám a ma meglévő 117. levélre esik, könnyű megállapítani, hogy a jegyzetkönyv jelentékeny csonkulást szenvedett. Több helyt látni is a kiszaggatott levelek csonkjait, nem egy helyen viszont kisebb alakú fíizetkék vagy egyes papírlapok vannak beleerősítve a rongált, de egykorú kötésű kéziratba. A meglévő utolsó 35 levél számozatlan. Ez a gyűjtemény rövid életrajzán, diákvándorlásain és családi ügyein kívül a következőket tartalmazza:
Megjegyzések Ramus Péter Logikájához, a híres tudós Lisznyai Pál úr tollbamondásából, 1680-ból.
Saját kezdeményezésből anyanyelven kidolgozott szentbeszédek és imaszövegek, melyeket különféle alkalmakkor a szószékről mondott.
Kora debreceni tógás diákjainak névsora.
Apáti Miklós elmélkedése, melyet lovaglás közben fogalmazott, mikor meghívásra Szolnokra utazott, hogy tekintetes Kanta János esperest meglátogassa és meggyógyítsa; és még sok ehhez hasonló, mely azoknak az időknek viszonyait szemlélteti.

Az Apáti-féle Album (R. 689.) ma 184 modern számozású lapot tartalmaz, e- löl hiányzik három levél (csonkja megvan), az elsőn lehetett a cím. Ebben találhatóak a hollandiai tanulmányok során jeles tudós személyektől összegyűjtött mondások és emlékbeírások.

A kéziratok utóéletéről keveset tudunk: hosszú ideig a nagybefolyású Wespréminél voltak, majd az album 1841 áprilisában Sárváry Jakab ügyvéd tulajdonában volt Derecskén.