Nyomtatásban megjelent művei


 
  1 .Kritikai tudományos értekezés az Úrim és Thummim2 természetéről a Szentírás értelme szerint, a megoldásra irányuló különféle nézetek cáfolata után. írta Apáti Miklós, debreceni magyar I. része kimerítően tárgyalja mindazt, ami sajátosan vonatkozik az úrim és thummim természetére. Megjelent Leydenben 1686-ban, negyedrét alakban, 3" ív terjedelemben. Erdély választott fejedelmének, Apafinak ajánlotta, védnökei Gaillard Jakab, hittudományi tanár és a magyar Kapossi Sámuel voltak. Utóbbi Apáti dicséretéré egy ötnyelvű himnuszt is írt, héberül, szírül, görögül, latinul és szittya (magyar) nyelven.

A II. rész kifejti tartalmukból az úrim és thummimnak az I. részben foglalt titkait. Megjelent Leydenben, 1686-ban negyedrét alakban, 1" ív terjedelemben. Apáti Miklósnak, Debrecen város bírájának, saját apjának ajánlja; továbbá Szentzi Pál, debreceni prédikátornak, Nagyári Józsefnek, Apafi fejedelem őnagysága udvari papjának; Szilágyi Márton és Lisznyai Pál debreceni tanároknak, Pathai Istvánnak, az un- gári egyházközség lelkészének és Komáromi György debreceni polgárnak.

A III. rész feltárja a jámbor olvasónak az értelemnek és egyúttal az akaratnak az Úr útjain való épülését célzó tanulságokat, melyek az előbbiekből következnek. Megjelent Leydenben 1686-ban negyedrét alakban, 1" ív terjedelemben. Balyik András, Komáromi István, Bartha Boldizsár, Csatári Bálint, Szentesi János, Fényes István, Pósalaki István, Debreczeni T. István, Baranyai Mihály, Bonyhádi János, Fekete István, Palágyi Pál, Vecsei Péter, Dobozi István, Pósalaki János, a nemes és keresztény debrecen város elöljáróinak, bíráinak, tanácsosainak, esküdtjeinek tiszteletére ajánlotta.

Hittudományi értekezés De Virga Mosis (Mózes vesszeje) címmel, megjelent Leydenben, 1687-ben negyedrét alakban, 3 ív terjedelemben. Hatházi Gergely, előkelő ezredesnek; édesapjának, Apáti Miklósnak és Bernáth Jánosnak, Debrecen város elöljárójának, valamint Kállai Nagy Györgynek, Kálló vára és őrsége kapitányának; továbbá tanárainak, Spanheim Frigyesnek, Wittich Kristófnak, Le Moyne Istvánnak, Gaillard Jakabnak, Triglandius Jakabnak, Vitriarius Fülöpnek, Volderus Burchardnak, Gronouius Jakabnak ajánlotta. Magyar honfitársa, az említett Kapossi Sámuel elismerése jeléül ismét egy szép verssel tisztelte meg a szerzőt, Apátit.

1. Vita triumphans civilis, sive universa vitae humanae peripheria ed mentem illustris herois et philosophi., D. Renati des Cartes, ex unico centro deducta. (A győzedelmes világi élet, azaz az emberi élet egész terjedelmének egyetlen középpontból való levezetése Descartes Renatus úr, a tudós főember és filozófus szellemében.) Irta Apáti Miklós debreceni magyar. Megjelent Amszterdamban Someren Abrahámnál 1688-ban, nyolcadrét alakban, 22 íven. Boréi Jánosnak, Amsterdam város polgár- mesterének, valamint Hudde János, Gelvinck Kornél, Witsen Miklós, Appelman János elöljáróknak és tanácsosoknak ajánlotta. Az előszóban a szerző tiszteletére szellemes versben zeng Kapossi Sámuel diadalmenetet, Misztótfalusi Kis Miklós pedig öröméneket a diadalmenetről. A' szabados Tudományoknak Mesteréhez, Philosophiának Doktorához, Heluetica Confession lévő Szathmári Szent Ekklésiának kegyes Prédikátorához, azon Diocesisben lévő Tiszt. Atyafiaknak érdemes Esperestjéhez, Tiszt, és tudós Vári Mihály Uramhoz, régi baráttságának szövetsége szerint, Vári Kristina szerelmes hajadon Leánya Égi Tűz miatt esett szomorú Halála felett Vigasztaló Levele Apáti Miklósnak, minap Varannai majd a' Nemes Lasztóczi Ekklésiának Prédikátorának, Nemes Zemplén Vármegyében. Vigasztaló levél ez, melyben szerzőnk tisztelt Vári Mihály szatmári lelkészt, s ugyanazon egyházmegye esperesét vigasztalja, kinek Krisztina leányát 1712. július 5-én villámcsapás sújtotta, és ettől apja házában hirtelen elhunyt; ezzel 28 oldalon keresztül foglalkozik. Levele Vári Mihály traktátusához csatlakozik, melyben utóbbi tizennégy éves kislánya halálát siratja, és a villám természetét fejtegeti bölcseleti és hittudományi alapon. Kiadták Kolozsvárott Telegdi Pap Sámuel betűivel, 1716-ban nyolcadrét alakban, 7 íven.

A Vita Triumphansról - Diadalmaskodó élet - Ez a mű Apáti főmunkája. Nagy feladatra vállalkozik ebben Apáti: Descartes szellemében az egész emberi életet megpróbálja értelmezni. Egy pontból, a szabad akarat eszméjéből kiindulva górcső alá veti az emberek cselekedeteit: kifejti, mi az erkölcs, kötelesség magunk és mások, Isten, rokon, uralkodó, polgárok és társadalom iránt; beszél szülő és gyermek, úr és szolga viszonyáról; törvényekről és kötésekről, alkuról és szerződésekről, ezek felbomlásáról, valamint a polgári kötelességekről, és bizonyítja, hogy aki ezek értelmét belátja, és annak megfelelően él, az győzedelmeskedik. Megállapítja, hogy a fő jó nem a testre, hanem az elmére tartozó dolgokban keresendő. Cáfolja, hogy a fő dolgok az életben az egészség, szépség és a gyönyör lenne, mint azt az ókori bölcsek tanítják, sokkal inkább a szabad akarattal való helyes élés, vagyis mindig azt tenni, a- mit a lélek helyesnek ítél. Apáti ebben a műben gyakorlatilag összefoglalja mindazt, amit a világról, emberi kapcsolatokról gondol, rendszerezve azt egy saját filozófiai rendszerben. Munkáját sokan méltatták korában, az utókor pedig a "legnagyobb magyar kartéziánus" címmmel emlékezik meg róla.