ERDÉLYI JÁNOS (1814, Kiskapos - 1868, Sárospatak)

költő, filozófus, kritikus


 
  Születetett:

Édesapja:

Édesanyja:

Felesége:

Gyermekei:

1814. április 1-jén Kiskaposon

Erdélyi Mihály

Kovács Zsuzsanna

Vachott Kornélia (1841-42), Csorba Ilona (1853-1868)

Kornélia Zsuzsanna (1842-1844)
Aranka (1855-1857)
Ákos (1856-1862)
Zoltán (1858 - ?)
Katinka (1860-1863)
Ilonka (1862 - ?)
Pál(1864-1936), könyvtártudós, irodalomtörténész, egyetemi tanár
Mariska (1866-1867)
Margitka (1868-?)

 
  1814.   április 1-jén született Kiskaposon, Ung megyében, többgyermekes telkes-jobbágycsalád legkisebb gyermekeként. Szülei Erdélyi Mihály és Kovács Zsuzsanna.
  1824-től   a Sárospataki kollégium növendéke: filozófiát és jogot tanult.
  1830-tól   nevelősködött a Szabolcs megyei Kemecsén.
  1832   "Vizi betegségben" meghal édesapja, Erdélyi Mihály.
  1833-ban   felolvassa a Sárospataki Ifjúsági Egyletben Dezse c. hősregényét, díjat nyer vele.
  1834   befejezi filozófiai tanulmányait. Megjelenik a Dezse az Ifjúsági Egylet zsebkönyvében.
  1835   befejezi a jogi tanfolyamot. Elhagyja Sárospatakot és nevelősséget vállal Berzétén és Pesten.
  1836-ban   műfordításba kezd német nyelvről, valamint megjelennek első dalai az Auróra c. zsebkönyvben. Ezt követően jelenik meg első kritikája és elkészül A két királyné c. drámája.
  1837-1839   törvénygyakorlatot folytat
  1839   költői munkásságának elismeréseképpen már 25 évesen tagjává választja a Magyar Tudós Társaság.
  1841   ügyvédi vizsgát tesz. Március 24-én feleségül veszi Vachott Kornéliát. Októberben Nagykaposon pedig végtisztességet ad édesanyjának.
  1842   az ő kiadásában újraindul a Regélő Pesti Divatlap. Később /1844/ a regélő jelző elmarad és sógora Vachott Imre vezeti. Februárban megválasztják a Kisfaludy Társaság tagjává.
Házasságából 1 év után megszületik kislánya, Kornélia Zsuzsanna, és 8 nap múlva meghal ,,imádásig szeretett felesége". 23 hónaposan kislányát is elveszíti.
November 30-án tartja székfoglalóját a Kisfaludy Társaságban Népköltészetrül címmel.
  1843   A Kisfaludy Társaság titkára lesz. Meggyőzi a Társaság tagjait a népdalgyűjtemény kiadásának szükségességéről. Felhívást bocsát ki országos gyűjtésre.
  1844   Meghal a kislánya. A Pesti Divatlap szerkesztését átadja sógorának, Vahot Imrének. Ezután külföldre utazik, bejárja Ausztriát, Németországot, Németalföldet, Belgiumot, Angliát, Franciaországot, Máltát, Itáliát.
  1845-ben   visszatér. Az Irodalmi Őr állandó munkatársa. Megbízzák a beérkezett népdalok válogatásával, szerkesztésével és kiadásával, melynek eredményeképpen
  1846-ban   megjelent a Magyar Népköltészeti Gyűjtemény Népdalok és mondák első kötete. A Magyar Szépirodalmi Szemle szerkesztője lesz.
  1847   Megjelenik a Népdalok és mondák második kötete együtt a Népdalköltészetünkről c. tanulmánnyal. Megszűnik a Magyar Szépirodalmi Szemle.
  1848-ban   részt vett a szabadságharcban mint nemzetőr, káplári rangban. Jún.1.-től Bajza József utódaként átveszi a Nemzeti Színház igazgatását. Megjelenik a Népdalok és mondák harmadik kötete.
  1849   Szemere Bertalannal együtt az ultraradikális Respublika szellemi irányítói. A lap miatt bujdosásra is kényszerül, elhagyja Pest-Budát, 1850 őszéig Cselejben él, majd visszatér Pestre.
  1851   megjelenik a Magyar közmondások könyve. Hadbíróság elé állítják, a vád alól felmentik, ám a népszokások gyűjtését nem folytathatja. Ebben az évben meghívják Sárospatakra a filozófia professzorának.
  1852   megjelenik a Velenczei hölgy c. drámája.
  1853   megjelenik Népköltészet c. tanulmánya. Augusztusban feleségül veszi Csorba Ilonát.
  1854   rektor professzor - közigazgató Sárospatakon. Gyűjtőívet bocsát ki az ifjúság egészséges nevelését biztosító ,,Testgyakorló Intézet" felállítására. Megjelenik Petőfiről szóló tanulmánya.
  1855   megszületik kislánya, Aranka.
  1856   Ünnepi beszédet tart az Akadémia képviseletében Szatmárban, Kölcsey Ferenc szobrának leleplezésekor. Megszületik kisfia, Ákos.
  1857   Meghal kislánya, Aranka. Állandó munkatársa Ferenczy-Danielik Magyar írók c. életrajzgyűjteményének. Megindul a Sárospataki Füzetek Erdélyi kiadásában és szerkesztésében.
  1859   elfoglalja székét az Akadémián Apáczai Csere János ösmertetése c. előadásával. A Széphalmon rendezett Kazinczy emlékünnep szervezője és szónoka. Támogatja a moldvai protestáns gyermekek oktatásügyi programját- könyveket küld az egyház engedélyével.
  1860   az Ifjúsági Könyvtár elnökévé választják. Megszületik lánya, Katinka.
  1861   Alsó-Zempléni egyházmegye tanácsbírója.
  1862   Megszületik kislánya, Ilonka. Torokgyíkban viszont meghal fia, Ákos. Először lesz beteg (tüdő és mellhártya gyulladása van)- Innentől kezdve már nem nyeri vissza régi erejét - tanítani sem bír.
  1863   Meghal Katinka. Erdélyi egy hónapig Szobráncon kúrálja magát. Majd beköltözik Sárospataki új házába (ma Rákóczi utca 13 - még ma is áll a ház). Augusztustól a főiskola főkönyvtárosa. Szeptemberben nagyon levert, semmi kedve, mégis útnak indul Komáromba egyetemes tanügyi bizottmányi ülésre. Visszafelé Pestre betegen érkezett, ahol december 23-ig tífusznak mondott betegségben feküdt.
  1864   Megszületik fia, Pál. Nyáron kéthetes fürdőkúrára megy Bártfára.
  1865   Tájékozódik a pesti lehetőségekről.
  1866   Pesti barátait kéri, hogy támogassák Pestre kerülését. Megszületik Mariska. Lemond a Sárospataki füzetek szerkesztőségéről, valamint Alsó Zempléni egyházmegye elnöki tisztjéről.
  1867   Meghal Mariska. Pesti barátai biztosítják, hogy Pesten állást szereznek neki. Lemond tanári állásáról.
  1868   január 23-án meghalt. Júliusban megszületett kislánya, Margitka.