ERDÉLYI PÁL (1864, Sárospatak - 1936, Budapest)

könyvtártudós, irodalomtörténész, egyetemi tanár, Erdélyi János fia


 
  Születetett:

Édesapja:

Édesanyja:

Felesége:

Gyermekei:

1864. február 12-én Sárospatakon

Erdélyi János (1814-1868) író, irodalomtörténész, filozófus

Csorba Ilona

Remisovszky Hedvig (1893-1980)

Mihály, hidrológus
Pál, közgazdász
András, tisztviselő
Zsuzsanna, Kossuth-díjas néprajztudós
Ilona, irodalomtörténész, egyetemi tanár

 
  Tanulmányai:
 
  1886 Budapesti Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán, klasszika-filológia szakon végzett

  Munkahelye:
 
  1886-tól Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárosa
  1900-1919 kolozsvári egyetem általa épített könyvtárának igazgatója
  1906-1917 szerkesztette az Erdélyi Múzeum c. folyóiratot
  1911-1919 Erdélyi Múzeum Egylet főtitkára

  Munkái:
 
  Fáy András élete és művei, 1890
Balassa Bálint, 1899
Énekes könyveink a XVI. és XVII. században, 1899
Szemelvények Erdélyi János kritikáiból és tanulmányaiból, Erdélyi Pál bevezetőjével, 1901
Kurucz költészet, 1903 (sajtó alá rendezte és bevezetővel ellátta Erdélyi Pál)
Az erdélyi könyvtárakról, 1912
Jókai útja Rév-Komáromtól Pestig, a bölcsőtől a babérig, Kalligram 1997
 
  Jelentős kutatásokat végzett a régi magyar költészet tárgykörében. Rendszerezte és kiadásra készítette elő Erdélyi János munkáit.
Nyugalomba vonulása után 1920-29-ben Komárom vármegyében, utána Budapesten élt.
Elhunyt 1936. május 5-én, Budapesten.
 
  Forrás: Demjénné Kovács Erna: Jeles nagykaposiak, Csemadok Nagykaposi Alapszervezete, Nagykapos, 2007